Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium két pedagógusaként  különleges és speciális továbbképzésen vettünk részt. Az Emberi  Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett „ A Holokauszt iskolai  oktatása” témában írtuk pályázatunkat.
A nyáron beküldött pályázatot  szeptember elején értékelték és másik 22 magyar pedagógussal novemberre 8  napos képzést nyertünk Jeruzsálemben. A képzés az ottani Yad Vasem  Intézetben zajlott.
A jeruzsálemi Yad Vashem Emlék- és  Oktatóközpont alapvető feladatának tartja összegyűjteni a Holokauszt  emlékeit, bemutatni azokat, tanítani arról, valamint publikációkat,  kutatásokat támogatni e témában. Szakmai képzésünk keretében tematikusan  tárták elénk ezt a nehezen feldolgozható témát. Reggelenként busszal  érkeztünk a Herzl-hegyen található 1953-ban alapított 53 hektáros  intézménybe. A délelőtt folyamán előadásokat hallgattunk, délutánonként  általában az intézet különböző részeit néztük meg. Így betekintést  nyerhettünk a digitális adattárukba, könyvtárba, az oktatóközpont  tevékenységébe, láthattuk a központ történeti kiállítását és a  szabadtéri emlékhelyekre is ellátogattunk. A Világ Igazai Fasorban, az  Emlékek Csarnokában és egyéb helyeken is mindig találkoztunk magyar  nevekkel. A legmeghatóbb és egyben legelborzasztóbb a Gyermekek  emlékműve volt számunkra. E helyen a Holokauszt során elhunyt 1,5 millió  gyermeknek állítottak emléket egyedi módon. Keresztülhaladva a termen a  látogatók a meggyilkolt gyermekek neveit, életkorát, és szülőföldjének  felsorolását hallják, míg a félhomályban, képletes gyertyák mellett  nézik a kiállított művészeti alkotásokat.
A nap végére ismét  visszatértünk az „iskolapadjainkba” és módszertani megbeszéléseket  tartottunk, konkrét órán felhasználható anyagokat elemeztünk, illetve  több alkalommal hallgathattuk túlélők személyes visszaemlékezéseit.
A  nap végére mindig elfáradtunk, a sok-sok információ csak úgy zsongott a  fejünkben, de a vacsora előtti lazítás új erőt adott nekünk ahhoz, hogy  este elinduljunk a városi élet felfedezésére, az ottani mindennapok  megismerésére. Itthonról rokonoktól, ismerősöktől csak aggódó szavakat  hallottunk elindulásunk előtt, szerencsére azonban az első napon rögtön  kiderült, ezeknek semmi alapja nincsen. Az élet, a biztonság, a  fiatalok, a közlekedés pont olyan volt ott is, mint bármely más általunk  már beutazott országban.
A képzés mellett nem maradt sok  szabadidőnk, de minden percet kihasználtunk: a napfelkelte hol az  Olajfák hegyén, hol az Óvárosban ért minket. Esténként-éjszakánként a  Via Dolorosán kerestük a keresztút stációit, vagy a modern városrész  sétáló utcáit, illetve a piac terményeit, színeit, illatait csodáltuk.  Felfedező utjaink során megtaláltunk több bibliai szent helyet: Szűz  Mária sírját, a városalapító Dávid sírját, a Szent-Sír templomot, ahol  Jézus keresztútja befejeződött a Golgotán, valamint a Sziklasírt, ahová  Jézus testét fektették. Betekinthettünk a shabbat szokásaiba,  meglátogattuk Nazaretet, jártunk a Genezáreti-tónál és a Golán-fennsík  bazaltos kősivatagaiban.
Ez a továbbképzés tényleg különleges és  speciális volt. Témáját tekintve megrázó, szívünk-lelkünk mélyéig  hatoló, helyszínét tekintve rendkívül sokszínű: sokféle vallás, sokféle  ember színes kavalkádja. Összefoglalóan mitikus, misztikus,  elgondolkodtató, felemelő nyolc napon vehettünk részt. Szívből ajánljuk  más iskolák pedagógusainak is.
Tima Emese és Horváthné dr. Hidegh Anikó