2013-ban még 240 pont az alsó küszöb az alap- és osztatlan szakokon Megállapodtak: minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek-annak érdekében, hogy valóban a legjobbak kerüljenek be ezekre a szakokra, a ponthatárok várhatóan magasak lesznek.

A ponthatárokat ebben az évben az egyetemek és főiskolák kapacitása, valamint a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján húzzák meg.

A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 Ft három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz 2000 Ft-ot kell fizetni

Módosulhatnak a hallgatói szerződések tartalma is.
Március 1-ig lehet jelentkezni a felvételire és érettségire!
Változik a tanárképzés

Több szakhoz kell emelt szintű érettségi
A felsőoktatási szakképzéseken – volt felsőfokú szakképzés-kétéves, diplomát nem adó - szakokra, idén minimum 200 pont kell.

(2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ, azokat a diákokat, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek, sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem vehetik fel az egyetemek és főiskolák.)

A 2013-as felvételin maximum 500 pontot gyűjthettek össze: 400 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért, ezen felül további 100 többletpontot szerezhettek.

Tanulmányi pontok: maximum 200pont

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek A középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

Érettségi pontok : maximum 200pont

Az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra. 2014-től csak angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai és latin nyelvből, illetve a nemzetiségi nyelvekből lehet majd érettségizni.

Az érettségi pontszámot – itt is maximum 200 pontot lehet szerezni – a képzési területen kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményeiből számolhatjátok ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a legjobb eredményt veszik alapul.

A 400 pontot kétféle módszerrel lehet összegezni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával - kérés nélkül azt a verziót választják, amely a felvételizőnek előnyösebb.

Többletpontok - maximum 100 pont

Emelt szintű érettségi: A tanulmányi és érettségi pontokon kívül többletpontot kaphattok. Ezt megszerezhetitek például az emelt szintű érettségivel, amelyért maximum 100, tantárgyanként 50 pont jár.

Eddig 30 százalékos eredményt kellett elérni a többletpontért, ezt a minimumot most 45 százalékra emelték. Csak azokat a tárgyakat lehet beszámítani, amelyek az adott képzési területen kötelezőek vagy kötelezően választhatóak.

Ha például építész szakra jelentkeztek, ahol a matematika kötelező, a fizika, valamint az építészeti és építési alapismeretek pedig választható érettségi tantárgy, akkor kaphattok az emelt szintű érettségiért többletpontot, ha ezekből a tárgyakból vizsgáztatok, és legalább 45 százalékos eredményt értetek el. Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?-mindenkinek tudni kell- nézze meg!!!!

OKTV

Az eddigi 80 helyett 100 pontot kaphattok az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményért is. Az 1-10. helyezett 100, a 11-20. helyezett 50, a 21-30. helyezett pedig 25 többletpontot kap.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30, első díjas helyezésért 20 többletpont jár. Ezeken a versenyeken (OKTV és TUDOK) tárgyanként egy helyezésért adható többletpont, és csak akkor, ha az kötelező vagy választható az adott képzési területen.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért pedig 30 többletpont adható.

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pont jár. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Ugyanabból a nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Hátrányos helyzet

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért és gyermekgondozásért összesen maximum 40 többletpontot lehet kapni. Ugyanennyi többletpont jár a fogyatékossággal élő és a gyermeket gondozó jelentkezőknek is. Mindezt persze hivatalos papírokkal kell bizonyítani.

Sportteljesítmény

Ha világ- vagy Európa-bajnokságon legalább dobogós helyezést szereztetek, 30 többletpontot kaphattok, az országos bajnokságon elért 1-3. hely pedig 15 pluszpontot jelent a felvételin. Az olimpiai játékokon, sakkolimpián szerzett arany-, ezüst- vagy bronzérem idén is 500 pontot ér.

És mi lesz a 2014-es felvételin?

A felvételi eljárásról szóló rendelet és a módosított felsőoktatási törvény alapján az oktatásért felelős miniszter minden szakhoz külön ponthatárokat határozhat meg, a tárcavezető a 2013-as felvételin még nem él ezzel az eszközzel. Figyelni kell az elektronikus felvételi tájékoztató pótkiadványt!

A 2014-es felvételin viszont már az összes állami egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárát központilag, az erőforrás-minisztériumban határozzák majd meg. Ezzel ugyanúgy csökkenteni lehet az állami ösztöndíjasok számát, mint a keretszámokkal, a korábbi évek jelentkezési statisztikái alapján ugyanis pontosan be lehet lőni, hol kell meghúzni a ponthatárokat ahhoz, hogy száz vagy éppen ötszáz diák kerüljön be az adott szakra. Jelentős változások ritkán fordulnak elő – elsősorban akkor, amikor változnak a pontszámítás szabályai, az átlagosnál könnyebb vagy nehezebb az érett