A félsziget híres a tihanyi apátságról, amit 1055-ben I. András király építtetett családi temetkezési helye fölé. A monostorba bencés szerzeteseket telepíttetett, ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. Látogatásunk során lehetőségünk volt megtekinteni egy összefoglaló kisfilmet, amiből megtudhattuk, hogy a 16-17. századi török támadások idején várrá alakították az épületet. A harcok során megsemmisült apátságot a 18. században barokk stílusban újjáépítették. Miután végigjártuk Tihany ősi jelképét, ismét útra keltünk. Elsétáltunk az Echóhoz, a tihanyi visszhanghoz. Sajnos minden próbálkozásunk hiábavaló volt, a terület beépítettsége miatt nem verte vissza hangunkat a templom fala.

Kora délután indultunk tovább a félszigetről. Úti célunk ezúttal Balatonfüred volt. Itt lehetőségünk volt a szabadidőben ebédelni, vásárolni, nézelődni. Mikor újra összegyűlt a csoport, ellátogattunk a Jókai-villába, ahol idegenvezető segítségével betekintést nyerhettünk Jókai és felesége életébe. Megtudhattuk, hogy az akkori időben az emberek nem mertek nyújtott lábbal aludni, hogy Jókai felesége, Laborfalvi Róza porcelánokat gyűjtött, vagy hogy akkor a kávéfőző jobban hasonlított egy homokórához, mint saját magához, és másfél óra volt, amíg lefőtt a kávé. A villa érdekességei után tettünk egy rövid sétát Füreden, ellátogattunk Blaha Lujza házához, megnéztük a Szívkórház épületét, és ittunk az előtte lévő kútból, a híres füredi savanyúvízből is.

A nap végére elfáradt a csapat, és a visszaút lényegesen halkabban telt. Köszönöm, hogy ott lehettem ezen a kiránduláson.