A BKK-ban megszervezett versenyre korábban beadott munkákkal készültek a csapatok. Szép volt a feladat, hiszen a helyiek valahogy mindig közelebb állnak kicsit az ember szívéhez: Márton Béla bácsinak, Százhalombatta festőjének munkáit megismerni, ugyanazt a tájat más eszközökkel megmutatni izgalmas dolognak bizonyult. Minden csapat más alkotói módszerrel, technikával készítette el alkotását: lett tájképes póló és táska, pasztellkép, lavírozott tusrajz a festő képzelt mappájával, székével, született színes üvegtál, sőt színes grafika-sorozat is.

A vetélkedő az első percek visszafogottsága után igazán mozgalmas forgataggá lett: villantak a képrészletek, színes feladatok záporoztak, pasztellkréták surrogtak, plakátok születtek. A versenyszellem-mentes, igazi alkotóműhely-hangulat vidám, élvezetes péntek délutánt hozott versenyzőnek, szervezőnek, zsűritagnak, felkészítő tanárnak egyaránt. A beküldött művekből tárlatot rendeztek a szervezők, amin a felnőtt alkotók azonos témára készített munkái is helyet kaptak. Kedves gesztus, hogy a gyerekek által készített anyag és Béla bácsi néhány képének másolata vándorkiállítás formájában a következő hónapokban a város iskoláiban is megtekinthető lesz. Örömmel láttuk a kiállítás megnyitón társművészeti produkcióként fellépő Csipkebogyó énekegyüttesünket. A rendezvényt az eredményhirdetés zárta, ahol büszkén vehettük át az 1., a 2., a 4., az 5. és a 6. díjat. Miután együtt megettük az első helyezettek tortáját, felpakoltuk az ajándékainkat: a csodaszép vándordíjat, az értékes művészkönyveket, színházjegyeket, okleveleket. De jutott más is a ”lelki batyuba”: az együtt alkotás öröme, a játék izgalma és a művészet szeretetének egy újabb darabja. Talán ez a legfontosabb…
Mert ez elég ahhoz, hogy tovább szárnyaljanak, hogy jókedvvel maszatoljanak, s hogy újabb szépségek kerüljenek ki a kezeik alól.