Több, mint ötven diák, tanár és szülő volt a buszon, a diákok többségében 9-10 évfolyamosak. A busz – még tisztázatlan körülmények miatt – kigyulladt és teljes sebességgel egy oszlopnak csapódott, majd teljesen kiégett. 16 fő, többségük diák, nem tudott élve kimenekülni. A többieket kórházba szállították életveszélyes, súlyos vagy könnyebb sérülésekkel. Van, aki már itthon van, megölelhette szeretteit. De van, aki soha többé ezt nem teheti meg.

Szombaton este 6 órakor a gimnáziumnál az áldozatok diáktársai, szülők, pedagógusok és együttérzők megemlékezést tartottak, mécseseket és virágokat helyeztek el a gimnázium mellett.
Fiatal életek, gyermekek elvesztése valamennyi család, közösség és az egész nemzet számára súlyos csapás.A gyász nehéz pillanataiban együttérzünk a tragédiával sújtott szülőkkel, családokkal, diákokkal.

A kormány Nemzeti Gyásznappá nyilvánította január 23-át, az olaszországi buszbalesetben elhunyt áldozatok emlékére. Ma reggel 8 órakor MO nemzeti lobogóját ünnepélyes katonai tiszteletadással az Országház előtt felvonják, majd félárbócra engedik.

A középületeken, mint pl. iskolák, óvodák, gyászlobogókat függesztenek ki, és megemlékezéseket tartanak.

Sokan nem ismertük őket, de mindenkit megdöbbentett, lesúlytott a hír. A gyász felfoghatatlan, fiatal, életvidám gyermekekről és tanáraikról van szó.

„Sok szál gyertya ég, könnycsepptől áznak.
Lelketekre odafönn angyalok vigyáznak.
Már nincsenek szavak, melyeket suttog a szátok,
Ma lehajtott fejjel emlékezünk Rátok”

Mi is az ártatlan áldozatokra emlékezünk az iskola félemeletén elhelyezett gyász-paravánnál, ahol a diákönkormányzat is elhelyezi emlékmécseseit.

Együttérző levelet írok a gimnázium igazgatójának, pedagógusainak és tanulóinak az egész iskolánk nevében.

Rájuk emlékezünk a következő zeneszámmal is, mely alatt kérem, mindenki néma csenddel fejezze ki együttérzését.