| Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1817.)
"Fürdő-víz szaporán, - úgymond - és füvek!" Ezeknek Elszámlálja külön neveket; száz erdei, réti Dudvák voltak ezek; nyúl-, farkas-, béka-cseresznyék; Medve-, szamár-, disznó-, eb-, egér-, kutya-, macskatövisek. Hát még az angyal-, szent- s ördög-gyökerek, (mivel akkor A füvek neve csak barom, ördög s szent vala; Füvész- Könyv még nem lévén). Nosza ispán, szolga, poroszló, Hajdú, kukta, szakács, kertész, szoba-, konyhaleányok, Béres, strázsa, kocsis, fullajtár, bába, favágó, Egyszóval minden, valamelyik csak elől vagy utól volt, Fusson az udvarból a rétre, ligetre, mezőre; Addig az üstben víz legyen, és hadd égjen alatta. |
![]() |